A következőkben a 19. század végének három magyarországi zsidó irányzatáról fogunk beszélni: neológia, ortodoxia, status quo ante. Mindhárom irányzatot határozza meg egy-egy bekezdésben (bekezdésenként két-három mondatban) oly módon, hogy bemutatja, milyen „Gestalt” szerint látja a zsidóságot, és a fenti kérdések közül melyekre ad (milyen) jellegzetes választ.
A feladatnak nincs egyetlen jó megoldása! A félév végén maguk is másként oldanák majd meg ugyanezt a feladatot.
Támaszkodjon (a) az órán elhangzottakra, valamint (b) a [Magyar] Zsidó Lexikon (1929, szerk. Ujvári Péter) „Orthodox” [sic!], „Neológ” és „Statusquo-ante” szócikkeire A tanszéki könyvtárban: [01.5.ZsL.1]. Online: http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/index.htm
"Istennek, hazának, tudománynak" - ez lett a pápai református kollégium jelszava. Mennyiben, hogyan fejezte ki ez a jelszó a magyar haladó/neológ zsidóság törekvéseit?
A kérdést az előadás alapján kérem egy-két bekezdés terjedelemben (5-10 teljes és összefüggő mondatban) megválaszolni.
Schweitzer Gábor mai előadásában a neológ rabbik több generációjából vett példák sokaságán mutatta be, honnan érkeztek hallgatók az Országos Rabbiképző Intézetbe, és hova mentek onnan tovább. A "honnan" és a "hova" mind földrajzi, mind kulturális, mind társadalmi értelemben értendő. Ehhez kapcsolódik az eheti feladat is, amely bizonyos kreativitást is igényel.
Írja meg az előadáson elhangzottak alapján három fiktív neológ rabbinak az életrajzát a századforduló környékén. Mutassa be, mely vármegyében, milyen családban született, mi volt az apja foglalkozása, hol tanult a Rabbiképző előtt, hol helyezkedett el a rabbiavatás után, és így tovább. Térjen ki a motivációira is élete egy-egy döntése során. Ez a három rabbi három jellegzetes, egymástól minél inkább eltérő pályaívet képviseljen. Rabbinként egy-egy bekezdésben, bekezdésenként kb. négy-öt mondatban írja meg a fiktív életrajzokat.
Bónuszpontokért ezeket a fiktív életrajzokat valódi rabbik életrajzaiból származó mozaikkockákból is összeállíthatja. A mai előadáson elhangzott rabbik életrajzait többek között az Ujvári Péter-féle [Magyar] Zsidó Lexikonban ellenőrizheti, amelyet mind online, mind a tanszéki könyvtárban elérhet (ld. az első előadás diáin). Hasznos forrás még Szinnyei József "Magyar írók élete és munkái" c. műve is (a századfordulóig), amely digitálisan szintén elérhető az OSZK oldalán (http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/).
Ahogy az az előadásban is elhangzott, az Egyenlőség c. folyóirat főszerkesztője meglehetősen kritikus volt a Rabbiképzővel szemben. Avagy inkább ambivalens? Hiszen néha szeretettel kritizálta, dorgálta, máskor pedig büszkén sorolta fel, hanyan végeztek, és közülük hanyan helyezkedtek el külföldön.
Az Egyenlőség c. folyóirat online elérhető a "Historical Jewish Press" c. projekt keretében a következő oldalon: http://www.jpress.nli.org.il/Olive/APA/NLI/?action=tab&tab=browse&pub=EGY#panel=browse.
Válasszon ki egy-két évet, például olyan időszakban, amelyben "izgalmas" dolgok történnek a "nagypolitikában", és lapozza végig a folyóirat korabeli számait. Figyelje meg, hogyan reflektál az Egyenlőség, mint "felekezeti" lap, a kor eseményeire. Közben gyűjtse össze a Rabbiképzővel kapcsolatos híradásokat és cikkeket is (például beszámoló a rabbiavatásról a rövid hírek között).
Kábé két bekezdés, 6-8 mondat terjedelemben foglalja össze a benyomásait: mit talált érdekesnek az Egyenlőség átlapozott évfolyamában vagy évfolyamaiban, különös tekintettel a Rabbiképző képére a felekezeti stajtóban.
Radvánszki Péter mai előadása után két opció közül választhatnak. Mindkét opció esetén három nevet kell párosítani három (kicsit sarkított, karikírozott) hozzáállással, és egy-egy idézettel kell azt alátámasztani.
a. Zecharias Frankel (1801-1875)
b. Abraham Geiger (1810-1871)
c. Leopold Zunz (1794-1886)
1. Ahogy a zsidó kultúrát az európai kultúra részévé kell tenni, úgy kell a zsidó történelem és irodalom kutatását is az európai tudományos élet (pl. az egyetemi tananyag) részévé tenni.
2. A tudományos kutatás feladata felváltani a hagyományos (a bibliai, és különösen a talmudi) tanítások tudománytalan tévedéseit.
3. A történeti kutatás révén megérthetjük, hogyan fejlődött a zsidó vallás, miközben megőrizte az integritását, a hitét, a vallásgyakorlatot is.
Javasolt források: Paul Mendes-Flohr and Jehuda Reinharz (eds.), "The Jew in the Modern World" (Oxford University Press, 1995, a tanszéki könyvtárban [61.1.3.Men.1.] kódon) IV. és V. része.a. Moses Schreiber (Mose Szofér / Hatam Szofer) (1762-1839)
b. Chorin Áron (1766-1844)
c. Az aradi Izraelita újító Egylet (1848. április)
1. A zsidó vallásgyakorlat megváltoztatásának az oka nem ideológiai, hanem a környező [keresztény] népekkel való együttélés elősegítése.
2. A történeti kutatás feltárja, hogy / ahogy a zsidó hagyomány változott, fejlődött.
3. A tudomány eretnekséghez vezethet, azaz az örök Tóra megváltoztatásához.
Javasolt források: Komoróczy Géza (szerk.), "Nekem itt zsidónak kell lenni" (Kalligram, 2013, tanszéki könyvtárban [69.1.Kom.1.] kódon) VI. és VII. része. Valamint: http://hebraisztika.hu/site/pageprocess.htm?id=549.
Oláh tanár úr az előadásában hosszabban elemezte Balassa Józsefnek a magyar(országi) zsidó néprajzra vonatkozó programadó írását az IMIT (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat) 1899. évi évkönyvében (5. évfolyam, szerk. Bacher Vilmos és Bánóczi József). Olvassa el ezt a cikket, amely könnyen hozzáférhető az MTA Kisebbségkutató Intézet digitalizálásában a http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/adatbazis/imit oldalon. Majd válaszoljon a következő három kérdésre, kérdésenként egy-egy bekezdés terjedelemben:
1. A 19. század a nemzeti romantika és a nagy nemzeti narratívák évszázada. Az asszimilálódó zsidóság Nyugat-Európában az államalkotó nemzet izraelita felekezetű részeként határozta meg önmagát, szakítva a hagyományos felfogással. A premodern „zsidó nép” fogalom (még nem a modern nemzetfogalom értelemben) azonban fennmaradt Kelet-Európában. (Ebből a szempontból Magyarország Kelet- és Nyugat-Európa határán fekszik.) Az 1870-es években létrejövő politikai antiszemitizmus tagadta annak a lehetőségét, hogy a „sémita zsidó fajt” integrálni lehetne a modern európai nemzetekbe. Erre válaszként született meg az 1890-es években a modern zsidó nemzetfogalom, például a politikai cionizmus formájában.
A tizenkilencedik századi néprajz, mint tudomány, kiindulópontja egy nép (nemzet), amelynek „ősi”, „eredeti”, a modern városi léttől még nem „megfertőzött” állapotát szeretné dokumentálni. Azt hihetnénk, aki 1899-ben zsidó néprajzról beszél, az automatikusan feltételezi, hogy létezik zsidó nép is. Vajon Balassa József hogyan látja a zsidóság és a magyar nemzet viszonyát?
2. A nép, a nemzet és a kultúra meglehetősen komplex fogalmak. Terepmunkája során a néprajzos és az antropológus ezt a komplexitást igyekszik leírni a kutatása tárgyául választott közösség vonatkozásában. Balassa József mely aspektusokat emeli ki, amelyek mentén dokumentálni kellene a zsidó népi hagyományt?
3. Hogyan viszonyul Balassa József a leírni kívánt adatokhoz? Vajon – tanulmányának stílusából, kifejezésmódjából ítélve – részese ennek a kultúrának, vagy kívülről tekint kutatása tárgyára? Felnéz rá, avagy lenézi? (Például hogyan értelmezhetők a babonákról tett megjegyzései?)
Múlt héten az MTA Kisebbségkutató Intézet által digitalizált IMIT Évkönyvvel ismerkedtek meg. Ezen a héten a magyar neológia és az Országos Rabbiképző Intézet másik meghatározó tudományos és közéleti folyóiratába, az 1884 és 1948 között megjelenő, Magyar-Zsidó Szemle c. havilapba lapoznak bele. Ez a fontos forrásértékkel bíró folyóirat is hozzáférhető digitalizált formában a http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/adatbazis/magyar-zsido-szemle oldalon. Figyelmükbe ajánlom még a Galambos Ferenc-féle szerző szerinti, ill. tematikus repertóriumot is (http://mek.oszk.hu/13000/13036/13036.pdf).
Feladatuk során ezen a héten az első évfolyam (1884) első számát („füzetét”, pp. 1–80, a pdf 85. oldaláig bezárólag) lapozzák végig. Egy folyóirat első számát mindig nagy gonddal állítják össze, hogy az tükrözze a folyóirat elindítóinak a koncepcióját. Különösen igaz ez arra az esetre, amikor a folyóirat koncepciója az, hogy egy irányzatnak a „szellemi zászlóshajója” legyen. Úgy gondolom, hogy a Magyar-Zsidó Szemle első évfolyamának első száma szimbolizálja mindazt, ahogyan 1884-ben a neológia szellemi elitje látni és láttatni remélte saját magát (láttatni mind a magyarországi zsidóság, mind a nem zsidó közvélemény felé).
Lapozza végig ezt az első számot. Olvassa el a szerkesztők előszavát, és olvasson bele más cikkekbe is. Vajon egyetért velem? Érveit pro vagy kontra várom vasárnap estig a http://birot.web.elte.hu/courses/2017-neolog/valasz.php felületen keresztül.
Az előadás során az előadó bemutatta a Magyar-Zsidó Oklevéltár (Monumenta Hungariae Judaica) sorozatot, amely ma már szintén elérhető digitalizált formában a Kisebbségkutató Intézet adatbázisában: http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/adatbazis/magyar-zsido-okleveltar. A 10., a 11. és a 12. kötetek elején Büchler Sándor, Pollák Miksa és Kecskeméti Ármin rövid életrajza és bibliográfiája található, illetve néhány levelük rabbiképzős professzoraikhoz. A feladatuk ehhez a három, órán is említett doktor-rabbihoz kapcsolódik, és két részből áll:
1. Az életrajzok és a bibliográfiák alapján foglalja össze személyenként egy rövid bekezdésben (azaz személyenként néhány mondatban) az egyes rabbik kutatási területét.
2. Egy további bekezdésben írja le a megfigyeléseit arra vonatkozóan, hogyan kísérte végig az életüket, munkájukat az alma materhez való kötődés, de egyben a fizikai távolság (vidéki rabbi-lét) is.
A honlapon jelszóval elérhetővé tettem néhány oldalt Schnitzer Ármin emlékirataiból (http://birot.web.elte.hu/courses/2017-neolog/readings/Schnitzer-Kulturkepek-reszletek.pdf), valamint két írását az Országos Rabbiegyesület közlönyéből (a 2. évfolyamtól kezdve: Magyar Izrael, szerkeszti Neumann Ede nagykanizsai rabbi, a Rabbiképző legelső végzettje) (reprintelve: Gabbiano, 2010, http://birot.web.elte.hu/courses/2017-neolog/readings/Schnitzer-ORE.pdf). A két forrás egyaránt abból a szempontból olvasandó, hogy Schnitzer Ármin, az Országos Rabbiegyesület kezdeményezője és első elnöke, miként látja a rabbi szerepét, a rabbi előtt álló feladatokat.
Három kategóriát érdemes különválasztani. Egyrészt Schnitzer bemutatja a „régi világot”, amelyet ifjú korában megtapasztalt, és amelyet „legújabb tudományunk, a zsidó néprajz [vö. Oláh János előadásával] építményének kis építőkövei” (Zsidó kultúrképek, 2015, p. 15) formájában dokumentál a jövő számára. Másrészt bemutatja a 19. században megjelenő új „hatalmas mozgalom, ami Moses Mendelssohntól indult el, és hatalmas áramlatként feltartóztathatatlanul verte hullámait és törte össze a régi gátakat” (p. 118) képviselőit. („Ez még csak az új kor hajnala volt, az első vékony fénysugár, mely a hajnalpírt hirdette…” – és a költői kép folytatódik…, u. ott.) Harmadrészt a 20. század első évtizedében állást foglal bizonyos kérdésekben. De abból, ahogy a múltat bemutatja, szintén kiolvasható implicit formában a sorok között bizonyos állásfoglalás és üzenet a jelen és jövő rabbijai számára: kit tekint követendő példának, és mi az a múltból, ami elutasítandó?
Amikor olvassák a forrásokat, tartsák szem előtt, hogy a két forrás sok szempontból eltér egymástól. Eredetileg más nyelven születtek, más műfajban, máshol jelentek meg, és más közönségnek íródtak, eltérő céllal. Az egyik deskriptív (leíró) jellegű, a másik viszont, célját tekintve, preskriptív (előíró).
A feladatuk: Olvassák el és vessék össze egymással a forrásokat. Majd fogalmazzák meg két-három bekezdés terjedelemben azt, hogyan látja Schnitzer Ármin a rabbi feladatait (pl. az ifjúság nevelését, a zsinagógai feladatokat, a közösség építését és vezetését…) a modern korban. Véleményüket a forrásokból vett rövid idézetekkel támasszák alá.
Olvassák el az alábbi interjút Schweitzer professzor úrral:
„A szívnek van két rekesze”. Interjú Schweitzer József professzorral a neológiáról. In: Koltai Kornélia (szerk.): A szívnek van két rekesze. Tanulmánykötet Prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére, 90. születésnapja alkalmából (Budapest: L’ Harmattan – Magyar Hebraisztikai Társaság, 2012). http://www.birot.hu/publications/02_A_szivnek_ket_rekesze_van.pdf.
Ez az interjú számos kérdést érint: mi a neológia, mi egy neológ rabbi feladata (a múltban, jelenben, jövőben), mire fektetik a hangsúlyt a neológ rabbiképzés során, stb. A beadandó feladat a Darvas Istvánnal való beszélgetés után az, hogy összevessék a Schweitzer professzor által a nyomtatott interjúban elmondottakat a két generációval fiatalabb Darvas István által nekünk elmondottakkal.
Erre maguknak előre fel kell készülniük: (1) a Schweitzer-interjút még a jövő keddi óra előtt el kell olvasniuk, azt preparálniuk, (2) a Darvas-interjú kérdéseit elő kell készíteniük, majd (3) az órán magán aktívan részt kell venniük, saját kérdéseikkel ki kell szedniük a vendégünkből azt az információt, amelyre kíváncsiak. Aktív órai részvételükre tehát azúttal fokozottan számítok.
Írják meg a benyomásaikat a mai beszélgetésről, mind a pozitívat, mind a negatívat, kitérve legalább három aspektusra a következők közül:
(1) Schmelzer Imre és a Rabbiképző: hogyan foglalná össze Schmelzer főrabbi úr viszonyát az alma materéhez? Én azt mondanám, hogy "szeretve kritikus": egyetért velem? (Akár igen, akár nem: érveljen.)
(2) Schmelzer Imre és a neológia: hogyan foglalná össze azt, amit a neológia Schmelzer Imre számára jelent a mai beszélgetés alapján? Kérem, ne feledje, hogy míg főrabbi úr az ötvenes években a Rabbiképzőbe járt, addig Svájcban egy, a magyarországi neológiánál liberálisabb közösségben tevékenykedett. Az általa elmondottakat ennek fényében értékelje.
(3) Schweitzer József és Schmelzer Imre összevetése: a két rabbi között éppen tíz év különbség van, de nagyon sok szempontból különböznek egymástól (családi háttér, életpálya, habitus...). Milyen hasonlóságokat és milyen különbségeket emelne ki a két interjúban (a múlt héten feladott interjúban, ill. a mai beszélgetésben) elhangzottak között, és ezeket mivel magyarázná?
(4) Darvas István és Schmelzer Imre összevetése: hasonló szituációban hallhatták őket, de két generáció választja el őket egymástól. Milyen hasonlóságokat és milyen különbségeket figyelt meg, és ezeket mivel magyarázná?
(5) Schmelzer Imre és Schmelzer Imre összevetése: a valódi énje (amelyet természetesen nem ismerhetünk) és az önreprezentációja között vajon gyanít eltéréseket? A főrabbi úr milyen benyomást akart önmagáról adni -- azok alapján, amiket elmondott, és azok alapján, amiket nem mondott el?